Naplóbejegyzés, Bangkok, Buddha 2548 évének Június 17. napján: Már harmadik napja vagyok képtelen kinyitni az elektronikus postámat, informatikai tudásomat meghaladó technikai problémák okán. Délután öt felé van. (…) Egy bangkoki hotelszobában ülök. Több mint tízezer kilométerválaszt el az országtól, amely az otthonom… Két és fél hónapra szóló megbízásom tárgyát képező tevékenységek köre nehezen határolható be. Egyfelől, mint tervező és művészeti vezető vagyok itt, tehát illetékességem minden formatervezést érintő feladat. (…) Feladatom lényege megbízóim tevékenységi körébe tartozó férfi felsőruházati termékek thaiföldi gyártásának beindítása… A világban egyre több designer – így a ruházati formatervezők is -, egyre gyakrabban kap ilyen vagy hasonló megbízást, melynek értelmében a megbízó a művész szakértelmét, rutinból eredő tapasztalatát és intellektusát kamatoztatja a siker érdekében. Többször adtam már hangot azon véleményemnek, miszerint a designeri feladatkör nem a szűk művészi én szakmai önmegvalósítására korlátozódik, s a magam részéről, nagyon szerencsésnek tartom, az ilyen jellegű felkéréseket, ugyan így azt is, ha a designer indíttatást érez arra, hogy a formatervezés problémakörét, bármely formatervezett tárgy valós és objektív feltételektől meghatározott körülmények közti realizálására tágítsa ki. (Csanák Edit: Bangkoki Napló, 2005)
